Tipográfia 1.0, avagy miként kommunikálnak a betűid?
„A tipográfia egy eszköz amivel tartalmat formálunk, fizikai testet adunk a nyelvnek, lehetővé tesszük az üzenetek áramlását az emberek között”. Azt hiszem Ellen Lupton elég pontosan megfogalmazta, hogy mi a tipográfia esszenciája, és azt is, hogy miért lett az egyik kedvenc művészeti ágam. Cikkem célja, hogy adjak egy rövid impressziót róla azoknak, akik számára eddig egy részben vagy teljesen ismeretlen fogalom volt.
Napjaink sokat emlegetett toposza: a vizuális kommunikáció. Sokat, sokféle szövegkörnyezetben hallottuk ezt a kifejezést. Hallottuk, hogy a média életünket behálózó térhódításával hogyan lett egyre hangsúlyosabb szerepe, nemcsak a mindennapjainkban, de a vállalatok public relations vagy marketing tevékenységében vagy akár a sarki fűszeres Facebook hirdetéseiben is. Azt is hallottuk, hogy tudománnyá avanzsált, neves egyetemeken oktatják grafikus és dizájner hallgatóknak. A vizuális kommunikáció széles eszköztárának egyik legfajsúlyosabb szereplője az írott közlésforma, amelynek alapvető elemi egysége a betű, bejegyzésünk egyik főszereplője.
A betű, mint nyelvi egység, a tipográfia alapeleme, a szöveges közlés elemi része. Speciális vizuális jelrendszer, mely fonetikusan kötődik a beszélt nyelvhez, míg kulturálisan mélyen gyökerezik civilizációnk történetében. Egyszerre funkcionális kommunikációs eszköz, illetve az emberiség kultúrkincseinek közvetítője és őrzője.
Magasztos küldetése mellett azért jócskán jut számára szerep a kreatíviparban is. Ha úgy tetszik a márka-kommunikációban, de még inkább a tervezőgrafikában, az arculattervezésben, a webdizájnban vagy a kiadványszerkesztésben és még sorolhatnánk.
A betűk formálják egy adott brand-hez kötődő gondolataidat, hozzáállásodat, segítik az üzenet érthetőségét, valamint amellett, hogy alapvető alkotóelemei szinte minden kommunikációs médiumnak, egy adott kor vizuális gondolatait is tömörítik.
Egyébként pedig a nyomtatott betűkkel foglalkozó szakma és művészeti ág a tipográfia.
Nézzük hogyan definiálja Ellen Lupton, híres kortárs tipográfus: „A tipográfia egy eszköz amivel különféle dolgokat tehetünk: tartalmat formálunk, fizikai testet adunk a nyelvnek, lehetővé tesszük az üzenetek áramlását az emberek között. A tipográfia élő hagyomány, ami összekapcsol más alkotókkal, a múltban és a jövőben.” (Thinking with Type)
A tipográfia eszközeit használjuk arra, hogy az olvasó figyelmét mondanivalónk lényegére koncentráljuk. Megértessük és elmélyítsük a fontosnak tartott kulcsszavakat. Közvetítsük minél jobban az általunk kifejteni kívánt mondanivaló szerkezetét, elemeit. Ehhez grafikai, tipográfiai elemeket használhatunk. A szerkesztés eszköztárában számos lehetőséget találunk mondanivalónk tagolására, tartalmi és feldolgozhatósági szempontból egyaránt. Ugyanitt kell keresgélnünk eszközök után, ha a tagoltság mellett az egyes részek összetartozását, az egész dokumentum egységét szeretnénk megőrizni és kifejezni.
A tipográfia alapvető célja
A tipográfia alapvető célja felkelteni a figyelmet, értéket adni, javítani az olvashatóságot, egyszerűsíteni, kiemelni a fontos részeket, rendszerezni, részekre tagolni és ami talán az arculattervezésben és márkaépítésben a legfontosabb: egységet teremteni.
A tipográfiai tervezést befolyásolja a kreatív funkciója, a kiadvány alakja és maga a kommunikációs közeg is. Más és más a művészi és az alkalmazott tipográfiai megközelítés, másak a lehetőségek nyomdai termékek tervezésénél (névjegykártya, szórólap, plakát, brosúra) vagy a weben (weblap).
A tipográfia építőelemei:
betű (típus, méret, kiemelések, egalizálás, ligatúra);
sor (középre, tompán, ill. sorkizártan szedett, szóköz);
szövegtömb (szóközök, behúzáskimenet, sorközök, soregyen);
sorcsoport (aszimmetrikus/szimmetrikus, lipcsei soresés, típus);
díszítőelem (leggyakoribb a lénia);
illusztráció (művészi, fotóillusztráció, grafikai alkotás, műszaki ábra).
A betű
Az egyes betűtípusok különböző betűváltozatait készítik el a betűtervezők. A betűváltozatok célja, hogy a kiadványon belül lehetőség legyen kiemelésre. Az alap betűváltozat neve „normál”. A normálból állítják elő a félkövéret, kövéret, világosat. Ez a művelet nem csupán a szárak vastagságának változtatását jelenti, hanem a betűk újratervezését is. A szárakat ugyanis nem azonos arányban kell vastagítani, illetve vékonyítani a kívánt hatás érdekében. Hasonló eljárásról van szó a dőlt, azaz kurzív betűk, illetve a keskeny és széles betűk vagy a kiskapitális betűk tervezésekor is.
Betűformák, -alakok
A betűalak lehet:
keskeny (kondenz, narrow);
normál (antikva);
széles (wide);
kisbetű (kurrens, minuszkula);
nagybetű (verzál, majuszkula);
kiskapitális (kapitälchen, small caps);
kurzív betű (dőlt, italic);
talpas (serif);
talpatlan (sans serif).
A betűkép vonalvastagsága szerint lehet:
világos (light);
normál (normal, regular);
félkövér (semi-bold, bold);
kövér (fat, extra-bold, black).
A betűválasztásnál a legfontosabb szempont, hogy ne vonatkoztass el a szöveg tartalmától. A betűk egyéb vizuális társaikhoz hasonlóan impresszívek és üzenetet hordoznak, megjelenésükkel erősítik a márka üzeneteit.
Kortárs tipográfia
A tipográfia, a betűkultúra együtt fejlődik az emberiség kultúrájával és a kommunikációs technológiákkal. Ez a sok száz éves fejlődés ma is tart, a hagyományos grafikai médiumok új értelmezést kapnak, a grafikai munkában is teret nyer a digitalizáció. A jó szakemberek ennek megfelelően folyamatosan update-elik eszköztárukat, ismereteiket, hisz egyre gyakrabban találják magukat szemben on-line, digitális és interaktív tipográfiai helyzetekkel.
A szakma új történelmet ír a kísérleti tipográfia, webtipográfia, animált/kinetikus tipográfia, applikáció design területein. Manapság a tipográfia egyre inkább kilép a statikus, kétdimenziós képalkotás területéről, a betűk mozogni kezdenek. Míg ez korábban a technikai korlátok miatt szinte elképzelhetetlen volt, addig ma már majdnem kritérium, hogy a betű mozgásban is kiterjeszthető, működtethető képi megoldás legyen. Az online média interaktív felületein megjelent, majd vele együtt fejlődött és fejlődik ma is a dinamikus tipográfia.
A különböző online platformokon, weboldalakon gyakran találkozunk animált szöveges tartalmakkal. Mozgások, eltolódások, lebegések (akár automatikusan végbe menve, akár a felhasználó cselekvése hatására) – ezek a mozgásos technikák interaktívabb, gazdagabb felhasználói élményt eredményeznek.
Ha tetszett a bejegyzés, jelezd nekünk bátran, azt pedig szívesen vesszük, ha beszélgetést kezdeményezel a tipográfia kimeríthetetlen témáját érintő kérdésekben. Ha pedig kérdésed lenne, akkor a Start Hang csapatával is tudsz egyeztetni a válaszokról.
Sok sikert a NagyBetűs élethez!
Gyarmati Anett